Laktózszótár

Mi a laktózérzékenység?

Gyakori probléma a visszatérő hasfájás a felnőttek és a gyermekek esetében egyaránt. Az iskoláskorú gyermekek több mint tíz százalékánál jelentkezik ez a tünet. A táplálkozást követő hasi fájdalom egyik leggyakoribb oka a tejcukor felszívódásának zavara.  Ez esetben a beteg időszakonként visszatérő, ugyan arra a pontra lokalizálódó (leggyakrabban köldök körüli) fájdalomra panaszkodik.

tejcukor (laktóz) a szénhidrátok (cukrok) csoportjába tartozik. A szénhidrátok táplálkozásunk legfontosabb alkotórészei közé sorolhatóak a fehérjék és a zsírok mellett. Energiaszükségletünk 50-60 százalékát (napi mintegy 400 grammot) fedezzük belőlük, melynek 5 százaléka galaktóz (laktózszármazék, tejcukor). A laktóz a szervezet felépítése szempontjából is fontos vegyület. Számos szervünk, például a bőr, az íny, a szívbillentyű részévé válik. Az újszülöttek számára a laktóz a fő cukorforrás az anyatejben, agyfejlődésükhöz szükséges kulcstápanyag. A csontosodásban is jelentős szerepe van, hiszen elősegíti a kalcium felszívódását.

A tejcukor a természetes táplálékok közül kizárólag a tejben és egyes tejtermékekben előforduló kettős cukor, amely nem képes közvetlenül felszívódni az emésztés során. Emésztését, lebontását a szájban a nyálmirigyek által termelt enzimek kezdik meg, majd nagyrészt a vékonybél felső szakaszában a hasnyálmirigy tejcukrot bontó enzime, a laktáz fejezi be. A laktáz a tejcukrot átalakítja egyszerű cukrokká (glükózzá és galaktózzá), melyek aztán a vékonybél nyálkahártyáján át felszívódnak a vér- és nyirokkeringésbe. A laktázenzim a legkönnyebben sérülő cukorbontó enzim. Ezért olyan gyakori a tejcukor felszívódási zavara, ami a vékonybél nyálkahártyáját ért káros hatások következtében alakul ki.

A tejcukor-felszívódási zavar típusai és tünetei

A tejcukor-felszívódási zavart* két típusba sorolják, malabszorpcióról vagy intoleranciáról beszélhetünk:

a/ A laktóz-malabszorpció esetében a tejcukor csökkentett mértékben vagy egyáltalán nem szívódik fel, de ez nem okoz kóros klinikai tüneteket. A laktóz-malabszorpció kóroktanilag két csoportra osztható: elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) malabszorpcióra.

  1. Elsődleges laktóz-felszívódási zavarként két típust említhetünk:
    • Ritkán előforduló esetekben már születéskor hiányzik a tejbontó enzim.
    • A laktáz működése csecsemőkor után idővel fokozatosan csökken, majd megszűnik. Ez a jelenség a világ népei között nagy eltérésekkel fordul elő. Míg az európaiaknál a lakosság körülbelül 15 %-ánál kialakul a tejcukor másodlagos felszívódási zavara, indiánok, amerikai négerek, ázsiaiak esetében ez az arány akár 70-100 % is lehet. Magyarországon fiatal korban 6-7 %, felnőttkorban 14,66 %, ezen belül nőknél nagyobb előfordulási arányt találtak. Az eltérés eredetét a neolitikus korra (i.e. 6-10 ezer évvel) vezetik vissza, mikor kialakultak az első állattenyésztéssel foglalkozó népcsoportok. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a laktózérzékeny embereknél etnikai hovatartozástól függetlenül megtalálható ugyanaz a DNS variáns.
  2. másodlagos laktózfelszívódási zavar átmeneti, szerzett állapot, mely szinte minden ember életében előfordul. A bélhámsejtek sérülése következtében bélfertőzés, hasmenés jelentkezik. A kiváltó okok (pl.: gyógyszerek, műtétek, immunhiányos állapotok, bélgyulladás, bélféreg, tehéntejfehérje-allergia, stb.) megszűnését követően általában gyorsan megszűnik.

 

b/ Laktóz-intolerancia esetében a tej és tejtermék fogyasztása kóros klinikai tüneteket okoz, hiszen az emésztetlen cukor a vékonybél alsó részében és a vastagbélben bakteriális bontás során erjedésnek indul, közben savanyú bomlástermékek, szerves savak, gázok, keletkeznek. A savanyú béltartalom gátolja a víz és a nátrium felszívódását és fokozza a bélmozgást. A tejcukorérzékeny gyereknek laktóztartalmú élelmiszer fogyasztása után főként hasmenése van, és nem gyarapszik a súlya, a felnőttnek hangos bélkorgása, puffadása, fokozott szélürítése, hányingere, sürgető székelési ingere, hasgörcsei, hasmenése, fejfájása lehet.

A heveny hasmenés rendszeresen meggátolja a tápanyagok felszívódását és ennek következtében életkortól függően hiánytünetek alakulhatnak ki: súlygyarapodási, csontfejlődési, izomzatfejlődési zavar, fehérjehiányos állapot. Ezek a súlyos következmények azonban megelőzhetőek, hiszen:

  • orvosi receptre kapható laktázenzim, mely lehetővé teszi a betegek számára a mellékhatások nélküli tej- és tejtermékfogyasztást.
  • számos laktózmentes élelmiszeripari termék kapható a boltokban, melyek szigorú laktózmentes diéta esetén eredményesen pótolják a tej- és tejtermékeket, a laktózmentes tejtermékek mellett, növényi tejek, tejszínek is rendelkezésünkre állnak, például szója-, zab-, rizstej, szójatejszín, stb.

*A laktózérzékenység nem keverendő össze a tehéntejfehérje-allergiával, mert más típusú betegségről van szó. A tehéntejfehérje-allergia a fehérje-érzékenység egyik fajtája, az egyik leggyakoribb ételallergia. A kettő gyakran fordul elő együtt, de a tejallergia gyakoribb a gyermekeknél és ritkábban fordul elő felnőttkorban, kinőhető. Tünetei gyakoriság sorrendjében: bőrelváltozás, hasmenés, véres széklet, hasfájás, hányás, gyakori felsőlégúti hurut és középfülgyulladás, asztma, kicsiknél súlyfejlődés megállása, nyugtalanság éjszaka, fejfájás, magatartászavarok. A tehéntejfehérje-allergia diétája szigorúbb, a kérődzők (tehén, kecske, juh, ló, stb.) tejének és húsának teljes elhagyására van szükség.

Felnőtt típusú tejcukor-érzékenység

A felnőtt típusú tejcukor-érzékenység gyakran nem is kerül felismerésre, hiszen a felnőttek nagy része általában amúgy sem fogyaszt tejet. A magyar felnőttek jelentős hányada fordul orvoshoz haspuffadásos panaszokkal. Ez esetben gyakran csupán valamilyen hasnyálmirigy-enzimet kapnak, és felfedezetlen marad a háttérben esetleg meghúzódó laktózfelszívódási zavar. Ha időben nem ismerik fel a tejcukor-érzékenységet, akkor a laktóztartalmú termékek további fogyasztása, a vékonybél állandó irritációjával, tovább csökkentheti a laktáz enzim termelését. Az állandóan ismétlődő hasmenések és a bélbaktériumok bontotta laktózból keletkező erős savak magas koncentrációja a vastagbélben nem maradhat következmény nélkül, ma már orvosi publikációk tárgyalják a tejcukor-érzékenység és a vastagbél rosszindulatú daganata közötti összefüggést.

A laktózérzékenység felnőttkorban változó tüneteket produkálhat, nem feltétlenül állandó a hasmenés, gyakran csak puffadás, hasfájás (köldök körüli fájdalom, hascsikarás), fokozott bélgázképződés van. Néha pedig csupán a tejjel szembeni erős ellenérzés az egyetlen tünet, hiszen laktózmentes étrend esetén a fenti problémák megszűnnek. A tünetek gyakran 4-6 órával a tej vagy tejtermék fogyasztása után jelentkeznek, mértékük dózisfüggő. Van olyan laktózérzékeny, aki kis mennyiségű tejcukrot jól tolerál, s van olyan, akinek minimális mennyiség is rosszullétet okoz.

3. KEZELÉS ÉS MEGHATÁROZÁS

A tejcukor-emésztési zavarban szenvedők legfőbb terápiája a diéta, melynek során a tejcukrot a laktázhiány mértékétől függően részben vagy teljesen kihagyjuk az étrendből. A tejtermékek teljes elhagyása azonban hiánybetegségeket okozhat, hiszen a tej számos létfontosságú tápanyag forrása, a sokat emlegetett kalcium mellett például vitaminokat (A, B1, B2, B12, D, E, K,) és nyomelemeket (pl. cink) is tartalmaz.

A bevitt kalcium, a D-vitamin és foszfor csökkenése csontritkuláshoz vezethet. Ezért is fontos tudni, hogy a tejcukor érzékeny betegek részére kapható laktázpótló rágótabletta a patikákban (receptköteles, támogatott gyógyszer), melynek alkalmazása mellett mellékhatások nélkül fogyaszthatóak a tejes ételek. Laktózérzékeny csecsemők számára laktózmentes (pl. szójaalapú) vagy csökkentett laktóztartalmú tápszert ajánlanak.

A hiánybetegségek kockázatai miatt az elsődleges (azaz maradandó vagy idővel maradandó) tejcukor-felszívódási zavarral küzdők esetében sem ajánlott teljesen elhagyni a tejes ételeket, hiszen sokan bizonyos mértékig tolerálják a laktózt. Hogy ennek szintjét megállapíthassuk, eleinte teljesen el kell hagyni a tejet, majd fokozatosan a tűréshatárig kis mennyiségű tejes ételek beépítésével bővíteni a diétát. Nem zsírszegény, kevés langyos tej naponta többször, vagy más ételekhez adva kevésbé okoz tüneteket.

Másodlagos (azaz átmeneti) tejcukor-felszívódási zavar többnyire az azt kiváltó alapbetegség gyógyulását követően megszűnik. Szükség esetén a bélflóra helyreállítását segítheti az alapbetegség gyógyulása után egy ideig megtartott diéta és a laktázenzim pótlása is.

A diéta

A tejcukor-érzékenységnek különböző fokozatai vannak. Előfordul, hogy valaki csak a tejtől lesz rosszul és az alacsonyabb tejcukortartalmú tejtermékeket, mint a kemény- és félkeménysajtok, penészes sajtok, stb. fogyaszthatja, s így jelentős kalciumforrást építhet be diétájába. Ez esetben az élő baktériumkultúrát tartalmazó joghurtok, kefirek is gyakran megfelelőek számárukra, mert annak ellenére, hogy viszonylag magas a tejcukortartalmuk, az aktív baktériumkultúra maga termel annyi laktáz enzimet, amennyi az emésztéshez szükséges. Számos, a kereskedelemben kapható márka azonban tartalmaz más tejszármazékokat is, amelyek növelik a laktóztartalmat.

A betegnek tisztában kell lennie saját tűrőképességével, ajánlott orvossal, dietetikussal egyeztetnie a fogyasztható termékek körét. A szigorú tejmentes diétára szorulók könnyen bajba kerülhetnek, ha nem tanulmányozzák alaposan az általuk fogyasztandó termékek címkéjét. Rejtett adalékként számos áru tartalmaz laktózt, például konzervek, húsipari (pl. párizsi, virsli) és sütőipari termékek, ételízesítők, édességek, ízesített gabonapelyhek, kész és félkész ételek, gyógyszerek, stb. Csak azt érdemes megvenniük, melyen a felsorolásban nincs utalás tejre, tejporra, tejszínre, savóra, savóporra, íróra, íróporra, kazeinre, stb. Sokszor a gyógyszerek által okozott mellékhatások tulajdonképpen a tejcukor-érzékenység tünetei. Példaként említhetünk olyan, gyakran alkalmazott készítményeket, mint a Bilagit, a Tensiomin, a No-Spa vagy több antibiotikum. A biztonságos diéta érdekében segítségért fordulhatunk a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankhoz vagy a Laktóz Érzékenyek Társaságához, ahol beszerezhető a tejmentes termékek listája.

Számos laktózmentes élelmiszeripari termék kapható a boltokban, melyek szigorú laktózmentes diéta esetén eredményesen pótolják a tej- és tejtermékeket. A laktózmentes tejtermékek mellett, laktózmentes növényi tejek, tejszínek is rendelkezésünkre állnak, például szója-, zab-, rizstej, szójatejszín, stb.

A laktózmentes tejet és tejtermékeket kifejezetten tejcukor-érzékenyek számára fejlesztették ki. Előállításuk során a tejhez laktózbontó enzimet adagolnak. Az eljárás után megmaradnak a tej értékes összetevői. (De vigyázat, a laktózmentes tej a cukorbetegek számára veszélyes lehet. Az előre lebontott tejcukor ugyanis galaktózzá és szőlőcukorrá alakul, ezután a szőlőcukor nagyon gyorsan felszívódik. Így ugrásszerűen megemelheti az inzulinnal és a diétával jól beállított vércukorszintet. Ez a nem várt hatás (hiperglikémia) – végletes esetben – akár életveszélyes helyzetet is eredményezhet.)

A tejpótlók, mint például a szója-, rizs-, zabital, egyáltalán nem tartalmaznak tejcukrot. (A rizs- és zabital általában hozzáadott cukrot sem, mivel eleve édeskés íze van.) Ezek a termékek natúr és ízesített változatban kaphatók nagyáruházakban, bioboltokban. A tejhez hasonlóan készíthetünk belőlük ételeket. A szójából nemcsak tejet, hanem tejmentes bázisú joghurtkultúrával készülő gyümölcsös és natúr joghurtot, azaz szójagurtot, illetve frissítő üdítőitalt, szójashaket is készítenek. Egyes termékek prebiotikumokat vagy hozzáadott kálciumot is tartalmaznak. A boltokban kapható tejpótlók közül csak génmanipulációmentes (GMO free feliratú) termékeket érdemes választani. Ma már tudományos kutatások igazolják, hogy a szója nemcsak a csontritkulás előfordulási esélyét csökkenti, hanem rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a mell- és petefészekrák, az infarktus, és az agyvérzés megelőzéséhez.

A tejcukor-érzékenyek részére az ázsiai konyha is ajánlott, hiszen a szója alapú, tejmentes kínai-, thai- és  egyéb ázsiai konyha számukra is ideális. Az ázsiai éttermek, üzletek választéka szinte teljesen laktózmentes élelmiszerekből áll, hiszen Ázsia lakossága nagyrészt (55-95%) laktózérzékeny.

A tej a kalcium mellett az ember számára nélkülözhetetlen fehérjéket, létfontosságú aminosavakat, könnyen emészthető zsírokat, tejcukrot, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. A hiánybetegségek kockázatai miatt a tejcukor-felszívódási zavarral küzdők esetében, ha lehet, nem ajánlott teljesen elhagyni a tejes ételeket, hiszen sokan bizonyos mértékig tolerálják a laktózt. A nem zsírszegény, kevés tej naponta többször, vagy más ételekhez adva, langyosan, kevésbé okoz tüneteket. Emellett fontos az olyan legmagasabb kalciumtartalmú élelmiszerek folyamatos étrenden tartása, mint a szója, dió, fogas, mandula, olajos hal, mogyoró, keménysajtok, mák (természetesen, csak ha nem vagyunk allergiásak a felsoroltakra). A tej az előbb említetteknél kevesebb kalciumot tartalmaz ugyan (120 mg/100 g), de benne a kalcium a fehérjéhez kötötten fordul elő, és ebben a formában tudja a szervezet a legjobban hasznosítani.

A tejcukor-érzékenység legfőbb terápiája a diéta, melynek helyes tartása mellett elérhető csecsemő- és gyermekkorban a normális fejlődés, idősebb korban pedig elkerülhetőek a csontritkulási és izompanaszok. A gyógyszeres kezelés főként a diéta átmeneti, problémás kivitelezése esetén ajánlott.

Hogyan lehet meghatározni?

A laktázenzim működésének mérésére jelenleg a legkíméletesebb és legmegfelelőbb módszer a kilégzési hidrogén mérése, melyet háziorvosi beutalóval kérhetünk egyes kórházakban (de előfordulhat háziorvosi rendelőkben is, mivel nem igényel túl költséges felszerelést). A vizsgálathoz csupán néhány köbcentiméter kilégzésben vett levegőminta szükséges, s ez lehetővé teszi alkalmazását kisgyermekeknél, csecsemőknél is. A lehelet hidrogéntartalmának módszere azon a tényen alapul, hogy az emberi szervezet anyagcseréje során hidrogén csak akkor termelődik, ha a vastagbélben (vagy néha már a vékonybél alsó szakaszában is) baktériumok bontanak le szénhidrátot. Ez a folyamat abban az esetben indul meg, ha a vékonybélben a laktázenzim nem látja el feladatát, felszívódási zavar van.

A vizsgálatot reggel, éhgyomorra végzik, a vizsgálat előtti éhezés idejének hossza életkorfüggő, általában 4-8 órán át csak némi vízivás engedélyezett. Az ún. nullás érték meghatározása után 10-20 %-os laktózoldat fogyasztására van szükség. Felnőtteknél és nagyobb gyerekeknél a hidrogént mérő műszer 20 ppm (parts per million) felett mutat kóros értéket, míg kisebb gyerekeknél 10 ppm az értékhatár. A vizsgálat elvégzése nem ajánlott tartós antibiotikus kezelés, akut hasmenés, láz esetén.

 

Felhasznált irodalom:

  • Laktózérzékenyek könyve / Dr. Bodánszky Hedvig: A laktóz-intolerancia, Anonymus Kiadó, 2003
  • A Laktózérzékenyek Társaságának honlapja
  • Tej nélkül is egészségesen (Receptötletek tejallergiásoknak); Anonymus Kiadó, 2004