A szójából, mint fehérjedús növénybõl – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvõ igényekhez képest elenyészõ. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékû a 35 000–40 000 hektár szójatermõ terület. De vajon miért nem akarnak a termelõk szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselõit.

DR.BALIKÓ SÁNDOR

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítõi, -termesztõi, -termeltetõi, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmû választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetõvé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésû szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielõtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkezõ Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját?

(Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerûségbõl:

  • Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
  • Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési elõnyök reményében:

  • vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:

  • hosszú távú piaci lehetõséget jelent,
  • nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
  • csökkenthetõk a takarmányozási költségek,
  • versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerzõ a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésû fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDÕ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerû „igazítani”. (Vetésváltási idõ csökkentése!)

Hazai forrásból célszerû dotálni:

  • a szántóföldi termelést,
  • a szójafeldolgozók (fullfat) létesítését,
  •  a fullfat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az elõzõekben megfogalmazott támogatásokat a termelõknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították! /…/

Forrás: Agro Napló